MTA ALUMNI programsorozat 2024
Energiatermelés kihívásai és jövője
Dr. Aszódi Attila, BME, NEI
A 2024-2025-ös tanév első MTA Alumni előadását Aszódi Attila egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem Nukleáris Energetikai Intézetének igazgatója tartotta a Zöld hét keretében, október 22-én. Aszódi Attila, mint a magyar energetikai rendszer és kiemelten az atomenergia termelés legkiválóbb ismerőjének a látogatása iskolánkban kiemlten megtisztelő számunkra, rengeteg érdekes információval szolgálta diáknak, szaktanároknak egyaránt. Nyitott egyénisége, rendkívüli tudása hiteles és alapos információkat szolgáltatott a hallgatóságnak. A dísztermben tartott bemutatón a 10-11-es reál osztályos diákok vettek részt, 55 diák.
Az előadás első része a témahéthez kapcsolódóan a fenntarthatóság definiciójával indult az ENSZ Brundtland-jelentése alapján, majd az energiatermelés alapfogalmai lettek mdszeresen felépítve, hogy a 10-es hallgatóság számára is az előadás nehezebb része is érthetővé válljon. Az energiatermelési módozatok ismertetésével, illetve az egyes energiatermelési erőművek működési elvének megismerésével léphettünk tovább a magyar energiatermelési mixnek az ismertetésére. Az előadó fontosnak találta bemutatni a napi enrgiafogyasztási ingadozásokat, amelyek érzékenyen változnak a fogyasztók napi tevékenységei függvényében. Az energiahálózatnak ezen ingadozásokat kell kövessék, hiszen nincs lehetőség nagy energiamennyiségek hosszú távú tárolására. Ezen változások évszakos megfigyelése is rámutatott arra, hogy a rendszerek rendkívül rugalmasak kell legyenek.
Az előadás következő részében az egyes energiahordozók esetén termelt energiamennyiség időszakos változásait is vizsgálva vált szemléletessé a diákok számára, hogy létezik egy alapfogyasztás, amelyet az atemenergia segítségével lehet fedezni és a többi energiahordozó a napi ingadozások lekövetésében segít, amelyek közül a vízenergiának lenne jelentősebb szerepe, amelyre Magyarországon csak szű körben van lehetőség. Az előadás fő célja az is volt, hogy megmutassa, az energiaszektor fejlesztése bármely ország számára egy fontos prioritást kell élvezzen, hiszen a karbonsemlegesség elérése csakis olyan fejlesztésekkel valósítható meg, amelyek nem fosszilis energiahordozókra épülnek.
Köszönettel tartozunk Aszódi Attilának a tartalmas előadásért, az MTA Alumni programjának, pedig hogy lehetővé tette az előadó Kolozsvárra való utazását.
“Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – Űrtávérzékelés & Földmegfigyelés
Dr. Kovács Kálmán, BME, MANT
A 2024-2025-ös tanév második MTA Alumni előadását Kovács Kálmán egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem docense, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke tartotta október 23-án. A tavalyi évet követően Kovács Kálmán ismét iskolánkban ünnepelte meg az 56-os forradalom évfordulóját. Ennek kapcsán az egyetem rövid bemutatása, az egyetemhez kötődő Nobel-díjasok ismertetése, illetve az egyetem űrjutatáshoz kapcsolódó eredményei után, emlékezett meg az előadás elején arról, hogy a forradalom 68 évvel ezelőtt a BME elől indult.
Az előadás első részében az előadó általánosan a távérzékelés alapjait ismertette a Galilei-féle teleszkópoktól indulva. A megfigyelések felbontókéességének növekedését a kozmikus háttérsugárzással szemléltette, amely Penzias és Wilson 1965-ös felffedésétől indítva jelentős változáson ment keresztül (1-as ábra). A kezdetben egyenletesnek vélt sugárzáseloszlás, a mérőeszközök fejlődésével fokozatosan kimutatható lett a térbeli inhomogenitása, az enyhe irányszerinti eltérések.
Az előadás következő része arra világított rá, hogy a Napból érkező sugárzások, illetve a légkör áteresztő képessége is kiemelten az általunk látható tartományba esik, vagyis érzékszerveink szelektíven erre a tartományra fejlődtek ki, ami létezésünk alapját teremti meg.
A látásunk kiterjesztése infravörös sugártartományú érzékelőkkel sokat segít a környeztünk jobb megértésében, amit olyan műholdas felvételekkel szemléltetett az előadó, amelyek képesek megkülönböztetni a természetes növényzetet a műfűtől.
A következő részben megismerhettük a műholdak keringési pályáit, a különböző magasságba fellőtt műholdak sajátos szerepét ismerhettük meg, illetve ezen belül a magyar űrpozició helyzetetét.
Az előadás második része a képfeldolgozás nehézségeit ismertette, azon magyarországi felméréssel, amely az erdőterületek országos összesítésének változásában mutatkozott meg. Látszólag az erdős területek két felmérés között jelentősen növekedtek, közben csak a felbontókészség eredményezte azt, hogy az addig szántóként, vagy beépített városi területként felismert területek nagyobb felbontásnál kisebb erdős részeket is kimutattak.
Köszönettel tartozunk Kovács Kálmánnak, hogy már másodszor vállalta, hogy Kolozsváron, az Apáczai Líceum 11-12-ikes diákjai számára tartson előadást, így az űrtechniológiáról már elég széleskörű tájékozottsággal rendelkeznek. Az előadáson összesen 52 diák vet részt.
A Magyar Tudományos Akadémia Alumni programja keretében, 2024. november 20-án, dr. Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, egyetemi docense tartott előadást India, az ezerarcú óriás, címmel. Szenkovics Dezső, mondhatni visszatérő vendégünk, mivel a tavalyi tanévben az ukrajnai háborúról volt alkalmunk meghallgatni egy előadást a tanár úr jóvoltából. Az is nagyon sikeres volt.
Az idei, Indiáról szoló, népes hallgatóságnak örvendett, mivel három osztály követte figyelemmmel e távol-keleti ország: múltját, jelenét, mindennapjait. Az illető osztályok a következők voltak: a közgazdasági 10 és 11 C, valamint a humán 12 A.
A tanár úr többször járt az Indiai Köztársaságban, a helyi kultúra jó ismerője és nem mellesleg Gándhi kutató.
A prezentáció bevezetőjében a diákok közül sokan most szembesültek azzal a ténnyel, hogy India az 1,43 md. lakosságával jelenleg a Föld legnépesebb állama, (éppen az idén előzte meg Kínát), atomhatalom és a világ gazdaságában is egyre fontosabb szerepet kezd betölteni. Az ország vallási öszetétele kapcsán az előadó kiemelte az iszlám folyamatos előretörését. Az arányuk jelenleg 14,2%.
A diákok nagy örömére, az előadásban terítékre került, India gasztronómiája is. Élvezettel hallgatták, hogy mennyire gazdag és sokszínű. A folytatásban külön teret kapott az építészet. Jelesül a moghul építészet gyöngyszemei, mint például Agra.
Az előadás végén az indiai mindennapok és főleg a vallási szokások, méltán váltották ki a hallgatóság érdeklődését. Az előadó a diákságot is bevonta az előadás menetébe, így még interaktívabbá téve a rendezvényt. A végén az aktívabb diákok hasznos emléktárgyakat kaphattak.
A bemutó által a diákok rendkívűl érdekes és fontos információkkal gazdagodtak. A szervezők megegyeztek az együttműködés folytatásáról is, mivel India vallási életéről szoló előadás is rendkívűl érdekes téma lehet, intézményünk diákjai és tanárai számára egyaránt.
Végezetűl megszeretnénk köszönni dr. Szenkovics Dezső tanár úrnak, valamint az Alumni Programnak ezt a lehetőséget is. Az előadás rendkívűl tartalamas volt, de ugyanakkor közérthető. Alkalmunk volt betekintést nyerni egy távoli ősi civilizációba és egy dinamikusan fejlődő világhatalom, múltjába, jelenébe és jövőjébe is.
Csörsz Rumen István 2024. november 8-án, péneteken volt iskolánk vendége az MTA Alumni program keretein belül. Előadásának címe Letészem a lantot – felveszem a gitárt. Arany János és az énekvers volt. Az előadást a három 12. osztály (humán, matematika-informatika és közgazdaságtan) hallgatta végig.
Az előadóról megtudtuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia XVIII. századi osztályának főmunkatársa. Emellett egyéb fontos funkciói: honlapszerkesztő, az Irodalomtörténeti közlemények felelős szerkesztője, a Régi magyar költők tárának társ-sorozatszerkesztője, a Musica Historica együttes művészeti vezetője, a Carmina Danubiana együttes alapító tagja, a Musica Historica Kulturális Egyesület elnöke. Főbb kutatási területei: a XVIII–XIX. századi magyar közköltészet forrásainak feltárása és kiadása (hagyományos és elektronikus változatban), énekelt versformák vizsgálata kelet-európai történeti és folklóranyagon (XVI–XIX. század), történeti folklórjelenségek kutatása (variálódás, kontamináció, textológia).
Az említett témák közül az előadás leginkább Arany János munkásságára épült. A bemutató első része a többek között a Csörsz Rumen által működtetett projektről szólt, melynek célja a régi magyar közköltészet szövegváltozatainak életben tartása, gyűjtése és népszerűsítése. Hallhattunk Arany János életéről és költészetéről, megtekinthettük az Arany-verstárat (http://arany.btk.mta.hu/keziratok), mely Arany János verseit és verskéziratait tartalmazza. Az előadó ezután élőben is megmutatta nekünk az ugyan későbbi korokból fennmaradt, de autentikus lantot, gitárt, sőt részleteket is megszólaltatott az egyik hangszerrel Arany Toldijából. De nemcsak Arany költészetének zenés verziójába hallgathattunk bele, hanem Tinódi Lantos Sebestyén munkáiba is. Végül meghívottunk egy Csokonai Vitéz Mihályról szóló zenés költeménnyel zárta az előadást, hiszen Csokonai és Petőfi is többször szóba került Arany kapcsán az előadás során.
Különösen izgalmas volt számomra, hogy utólag megtekinthettem az említett weboldalt, amley valóban tartalmazza Arany János verseit, versesköteteit, kéziratait, periodikumokat, antológiákat, és az előadáson részletesen bemutatott dalgyűjteményt. Köszönöm az élményt és a lehetőséget!
Koncz Gergely – XI.A osztály
Arany Zsuzsanna 2024. november 25-én, hétfőn volt iskolánk vendége az MTA Alumni program keretén belül. Előadásának címe Aki Rolls-Royce-ról és kéjalakokról álmodozik, az távozzék innen – Kosztolányi és a Nyugat közössége volt. Az előadást a három 11. osztály (humán, matematika-informatika és közgazdaságtan) hallgatta végig. Az irodalomtörténészként főként a 20. század elejével foglalkozik, különös tekintettel a Nyugat folyóiratra és alkotóira, valamint a századforduló irodalompolitikai folyamataira, az eszmetörténeti és társművészeti, illetve vallásfilozófiai vonatkozásokra. A Pannon Egyetem habilitált docense.
Az előadás elején megtudtuk, hogy a Nyugat egy magyar irodalmi és művészeti folyóirat volt, amely 1908 és 1941 jelent meg Budapesten. Elődei a Magyar Géniusz, a Figyelő, a Szerda folyóiratok voltak. A folyóirat nyugat-európai szintre emelte a magyar irodalmat. A rovatokat műkritikák, versek, novellák, esszék és regényrészletek alkották. A híres New York-kávéházban gyülekeztek a szerkesztők, és törzsasztaluk is volt. A szerkesztők bohém életet éltek.
Nyugat igyekezett politikai szempontból semleges maradni, de akadtak azért viták és egy párbaj is történt. A párbaj Hatvany Lajos és Osvát Ernő között történt. A vita okai közé sorolható a két fél nézeteltéréseiből fakadó állandó kritizálás. Bár a feszültség nőtt, Osvátot a nyilvános megsértés késztette arra, hogy ki hívja Hatvanyt egy párbajra. A párbaj során pisztolyokat használtak, és a fegyverek eldörrenése ellenére egyikük sem sebesült meg.
A folytatásban a folyóiratról Kosztolányi munkásságára tért át az előadó. Kosztolányi Dezső 1903-ban Budapestre költözött és beiratkozott a bölcsészkar magyar-német szakára. A Nyugatot megelőző Figyelőben a költő már publikált verseket, a Négy fal között című kötete miatt pedig Osvát Ernő beszervezte a Nyugat szerkesztői közé. Az első publikálását követően nem csupán verseket hanem prózai alkotásokat, esszéket, fordításokat is rendszeresen írt. Első verseskötetének megjelenése sikeres. Kaffka Margit bírálgatás mellet dícséri is alkotását. Ady ezzel ellentétben Franciaországból kritizálja őt, a “poeta doctus” jelzőt hangsúyozza, komolytalannak és tehetségtelennek tartja Kosztolányit. Ady nem volt jól abban az időszakban, hiszen sokfelől érték őt is a támadások, nem tudta és nem akarta méltatni a törekvő költőtársat. Kosztolányinak természetesen rosszul esett a kritika, távolinak érezte Ady stílusát.
Harmos Ilonát, feleségét Kosztolányi a pletykák szerint utcalányokkal csalta. Mikor Ilona tudomást szerzett a férje egyik viszonyáról, a nő férjéhez sietett, hogy elárulja híreit. A férj az akkor már beteg Kosztolányit kihívta egy párbajra, de ekkor Kosztolányit a radiologián ápolták. A nő Radákovich Mária volt, de tudunk arról is, hogy Keresztes Erzsébettel, Kosztolányi Ádámnak, a költő fiának dajkájával is kialakult szerelmi kapcsolat.
Pogány József egyik cikke miatt a Tanácsköztársaság idején betiltották a Nyugatot, ugyanis a cikk tartalma erőteljesen bírálta a fennálló társadalmi rendet és politikát. A lap már korábban is kihívta a konzervatív körök haragját. A kommün alatt megjelent cikk azonban az akkori cenzúrának szúrta a szemét. Fenyő Miksa unalmasnak nyilvánította Pogány drámáját. A lap csak akkor indulhatott újra, amikor megbukott Kun Béla rendszere.
Az előadás utolsó részében Kosztolányi legfontosabb regényeit mutatta be az irodalomtörténész: Néró, a véres költő, Pacsirta és Édes Anna. Ezt követően a diákok kérdéseket tehettek fel, majd alkalmunk volt néhány perc erejéig meginterjúvolni az előadót. Azt kérdeztük meg többek között, hogy mivel Csáth Géza unokatestvére volt Kosztolányi Dezsőnek, hogyan viszonyult Kosztolányi a Csáth nem igazán példa jellegű jelleméhez. Az előadó válasza szerint egyrészt együtt nőnek fel, jól ismerik egymást, másrészt Kosztolányi sem volt szent. Számtalan közös kalandjuk volt, például Csáth Géza Anyagyilkosság című művében arról ír, hogy egy testvérpár szórakozásból állatokat kínoz. A történetnek van életrajzi megfelelése is, hogy a nagymama macskái eltünedeznek és békákat boncolnak. Kosztolányi pedig a Szegény kisgyermek panaszai című kötetében utal kalandjukra: “a rút varangyot véresen megöltük…”. Eleve van egy démoni vonás a gyerekkorukban.
Kosztolányi is élt drogokkal, de nem olyan mértékben, mint unokatestvére, aki kikészült és démonizálta feleségét, és ennek következtében megölte őt. Ilyen szintre nem jut el Kosztolányi, mert elrettenti a Csáth tragédiája, így ő nem akar komolyabban kábítószert fogyasztani. Kosztolányi és az orvostanhallgató barátaik között váltott levelezésekből megtudjuk, hogy Csáth-tal már rég nem volt valami rendben. Kosztolányi próbált segíteni rajta, például különböző elvonó kúrákkal, de sajnos sikertelenül.
Másik kérdésünk az volt, hogy Karinthy és Kosztolányi befolyásolták-e egymás műveit. Karinthy és Kosztolányi együtt hülyéskedtek a kávéházban, és az Ady-paródiák ebből születtek az Így írtok ti kötetben. Még az elején Karinthy ezeket elő is adta a New York-kávéházban. Kosztolányinak viszont nincs ilyenszerű alkotása. Kosztolányi műveiben nincs erőteljesen jelen a filozófiai vagy orvos- és természettudományos vonal. Ő is érdeklődött az orvostudomány iránt, de ismételten, nem olyan szinten, mint Karinthy. Ha megjelentek műveik, akkor írt a másik kritikát, de mindkettő olyan erős karakter volt, hogy nem hajlították egymást más irányba.
Köszönöm az élményt és lehetőséget, tartalmas előadás volt.
Tesnádi Tamás, XII.B osztály